A H1N1 vírus az egyik leggyakoribb influenzavírus egy változata.
A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Egyes törzsei az emberi populációkban is endemikusak (külső behatás nélkül jelenlévők), ezek okozzák az influenzaszerű betegségek és a szezonális influenza kis részét. Vannak sertésekben (sertésinfluenza) és madarakban (madárinfluenza) endemikus H1N1 törzsek is.
2009 júniusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a H1N1 új törzse pandémiát okozott. Mivel az új vírus sertésekből eredt, sokáig sertésinfluenzának nevezték.
Az influenza vírusa rendkívül változékony, időről időre módosul, ehhez a lehető leggyorsabban alkalmazkodni kell. A WHO a szervezethez beérkező jelentések alapján évről évre ajánlást dolgoz ki az influenza elleni vakcina összetételére. Az északi félteke számára az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott aktuális vírustörzseket mindig februárban ismerhetik meg a gyártók, akik ez alapján kezdik meg az oltóanyag előállítását.
2009-ben a H1N1 egy változata halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések több, mint száz áldozatról szóltak, a számok azonban később változtak. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába. Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint maximum hét nap, fertőzőképessége a betegség kezdetét megelőző naptól a kezdetét követő hetedik napig tart.
Az oltás szükségessége heves vitákat kavart a lehetséges mellékhatásai miatt, ám a nemzetközi javaslat szerint érdemes oltatnunk a régi, és az új típusú influenza vírus ellen is. Az esetek néhány százalékában előfordulhat fejfájás, hőemelkedés, enyhe rossz közérzet.