A gyermekek oltását úgynevezett oltási naptár alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók. Léteznek olyan állapotok, amikor az oltások beadása nem, vagy csak későbbi időpontban javasolt. Ilyenek például a következők: lázas betegség, immunológiai károsodás, terhesség, az oltóanyag valamely komponensével szembeni túlérzékenység, a kórelőzményben súlyos oltási szövődmény az adott oltás beadása után, bizonyos idegrendszeri betegségek.
Általánosságban elmondható, hogy mérlegelni kell az oltások beadása esetén fellépő esetleges komplikációkat és az oltás elmulasztása esetén kialakuló esetleges betegség veszélyeit. Az egyes oltásokat egymással lehet kombinálni, így az oltások száma csökkenthető.
Megkülönböztetünk kötelező és szabadon beadható védőoltásokat valamint olyanokat, amiket megbetegedési veszély esetén kell alkalmazni.
Kötelező védőoltások
Tuberkulózis (TBC)
Az elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ezt az újszülöttek 6 hetes korukig kapják meg a felkar bőrébe. A védőoltás a tuberculosis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget.
Az oltás helyén sokszor duzzanat, pír lép fel, esetenként akár nedvedző elváltozás is kialakulhat (ez később spontán gyógyul). A csecsemők 6 hónapos korában ellenőrzik az oltás helyét, amennyiben nem észlelhető beszűrődés vagy heg, a BCG oltást meg kell ismételni.
Torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás
2, 3 és 4 hónapos korban kerül sor a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenza B típusa ellen védő kombinált oltásra (DTPa-IPV-HiB).
Az új oltási rend értelmében a diphteria elleni oltás a korábbival ellentétben nem tartalmaz elölt baktériumot, hanem ún. sejtmentes oltóanyag. A járványos gyermekbénulás elleni oltás pedig ínaktivált kórokozót tartalmaz, a korábban alkalmazott Sabin-cseppet nem használják. A kisgyermekek 18 hónapos korban ismét megkapják a DTPa-IPV-HiB oltást.
Kanyaró, mumpsz, rubeola
Az MMR (morbilli – kanyaró; mumpsz – járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola – rózsahimlő) elleni oltást 15 hónaposan kapják a csecsemők. Ez a vakcina élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Tizenegy éves korban az oltást megismétlik.
Betöltött 6 éves korban ismét sor kerül a DTPa-IPV oltás ismétlésére, ezúttal azonban a HiB komponens nélkül, majd 11 évesen is megismétlik a diphteria és a tetanusz elleni oltást.
A Hepatitis B elleni oltást 14 évesen adandó (később ismételni szükséges).
Baba oltása
A teljes új védőoltások rendje a 2005. október 31. után született gyermekekre vonatkozik.
Az új védőoltási rendnek és az új oltóanyagoknak számos előnye van a régivel szemben: korszerűbb (a világon már igen sok helyen alkalmazott, jól bevált anyagokat, alkotórészeket tartalmazó vakcinákat használunk), kevesebb a szúrások száma, jelentősen csökken a nem kívánt oltási reakciók (láz, fájdalom, duzzanat az oltás helyén) előfordulása. Mindezek alapján jobban tolerálják mind a szülők, mind az újszülöttek és kisdedek.
(forrás: webbeteg.hu)
Ma már több olyan oltás is létezik, amely Magyarországon nem kötelezően beadandó, a szülők egyéni mérlegelés alapján (illetve a gyermekorvos javaslatára) kérhetik a beadást (ezek térítésköteles vakcinák).