A csontritkulás (oszteoporózis) egy súlyos és gyakori csontbetegség, amely világszerte 200 millió embert érint, különösen idősebb korban. Európában az 50 év feletti nők körében az oszteoporózis prevalenciája elérheti a 40%-ot is. Az adatok alapján Magyarországon körülbelül 600 000-700 000 csontritkulásban szenvedő beteg él, akik közül több mint 80% nő. Fontos felhívni a figyelmet a betegség megelőzésére, felismerésére és kezelésére, mivel az oszteoporózis jelentős kockázatot jelent a törések szempontjából, hiszen 50 év felett minden harmadik nő és minden ötödik férfi szenved el oszteoporotikus törést élete során, amely komoly életminőség-romláshoz vezethet.
A csontok ritkulása – Mikor kezdődik?
A csonttömeg kialakulása fiatalkorban, nagyjából a húszas éveink közepéig történik meg, ez az úgynevezett „csúcs-csonttömeg”. Ezután a csontjaink természetes módon kezdenek veszíteni ásványi anyag tartalmukból. A csontok fokozatos ritkulása általában 35 éves kor körül kezdődik, de jelentősebb mértékű csökkenés a nők esetében a menopauza időszakában következik be. A hormonális változások, különösen az ösztrogénszint csökkenése, nagymértékben befolyásolja a csontvesztést. Férfiaknál a csontvesztés folyamata lassabb és később következik be, de idősebb korban őket is érinti.
Mikortól érdemes vizsgáltatni?
A csontritkulás vizsgálata elsősorban a csontsűrűség mérésén alapul, amit DEXA (kettős energiájú röntgenfoton abszorpciometria) vizsgálatnak neveznek. Az államilag finanszírozott vizsgálathoz reumatológus, belgyógyász, gasztroenterológus, endokrinológus, traumatológus, ortopédus, nőgyógyász szakorvos adhat beutalót vagy pedig magánellátásban térítés ellenében végzik el ezt a vizsgálatot. Ez a speciális röntgenvizsgálat pontos képet ad a csontok ásványianyag-tartalmáról, leggyakrabban a gerinc, a csípő és néha az alkar csontjait vizsgálják. A vizsgálat gyors, fájdalommentes, és minimális sugárterhelést jelent a páciens számára.A DEXA (csontsűrűség) vizsgálat különösen javasolt az alábbi személyek számára:
- 50 év feletti nők, különösen menopauza után.
- 65 év feletti férfiak.
- Korábbi törésekkel rendelkező személyek, különösen 50 év felett.
- Korai menopauzán átesett nők (45 éves kor előtt).
- Alacsony testsúlyú vagy sovány személyek, akiknél a csonttömeg csökkent lehet.
- Dohányzók és túlzott alkoholfogyasztók.
- Kortikoszteroidokat vagy egyéb csontritkulást okozó gyógyszereket tartósan szedő személyek.
- Csontritkulásban szenvedő közeli hozzátartozókkal rendelkezők (családi hajlam fennállásakor).
- 4 cm-nél több testmagasság csökkenés esetén.
- Krónikus betegségekben szenvedők, amelyek növelik a csontritkulás kockázatát, például cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás, májbetegség, veseelégtelenség, pajzsmirigy túlműködés, mellékpajzsmirigy betegség.
- Vitamin- vagy tápanyag-felszívódási problémákkal küzdő személyek (pl. Crohn-betegség, cöliákia).
- Hormonzavarban szenvedők, például korai petefészek-elégtelenség vagy alacsony tesztoszteronszint esetén férfiaknál.