A magyar lakosság 25-45 százaléka szénanáthás, ami nagyon magas arány. Ráadásul ez a 20-50 éves kor közöttieket érinti leginkább, akik aktív dolgozók vagy tanulók – mondta el a 168 Óra Praxis rovatának dr. Gálffy Gabriella allergológus szakorvos. Aki nem kezelteti, annál jelentős életminőség-romlás állhat be, súlyos esetekben akár a munkából is kieshet – figyelmeztet a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa.
Sokkal fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek ezek az emberek: a szénanátha okozta tünetek akadályozzák őket mind a munkavégzésben, mind a pihenésben.
Az allergiás tüneteket ilyenkor nyáron, július közepétől október végéig a parlagfű és a fekete üröm váltja ki. A szezon augusztus közepén a legerősebb – tudtuk meg dr. Gálffy Gabriella allergológus szakorvostól. A szezonális allergiák sorába tartozik még a kora tavaszi, amikor – február végén, március elején – a mogyoró virágzik, illetve a tavaszi – április közepétől június végéig –, amikor a fák, füvek virágoznak. Ez utóbbi kettő nem olyan erős Magyarországon, mint a nyár végi parlagfű- és ürömszezon. Ha valaki több mindenre allergiás, lehet, hogy kora tavasztól késő őszig szenved a szénanáthás panaszok miatt.
Az egész évben aktív allergének a poratka meg a toll, de ezek főleg a fűtési szezonban „támadnak”, amikor kevesebbet szellőztetünk, megnő a porkoncentráció, valamint a fűtés is keringeti a levegőt a zárt helyiségekben. Kedvenc állataink szőre (kutya, macska, ló ) is folyamatos panaszokat okozhat annak, aki allergiás rá.
A szezonális allergia tünetei úgy alakulnak ki, hogy a virágpor megtapad a szem- és orrnyálkahártyában, a garatban és a bőrön, viszketést, náthaszerű tüneteket idézve elő. Aki tudja magáról, hogy szénanáthás, annak ajánlott a szezon előtt legalább két héttel elkezdenie a kezelést, hogy legyen ideje felépülnie a dózisnak.
Azok a készítmények, amelyeket az orvosok ilyenkor ajánlanak, tüneti készítmények: az allergiás reakció kialakulását gátolják meg – hangsúlyozta dr. Gálffy Gabriella.
A korszerű tabletták, amelyeket a szénanátha bázisterápiájaként használunk, már második generációs antihisztamin készítmények, amelyeknek szinte nincs mellékhatásuk. Az első generációs készítményeket – amelyeknél még igen erős volt a szedációs mellékhatás, alkoholt nem lehetett fogyasztani, ezért többnyire nem is használták az érintettek – ma már nem használják az allergia kezelésében.
A korszerű antihisztaminok között négyféle hatóanyag van, 24 órás hatással megszüntetik a tüsszögést, az orrfolyást, orrdugulást, és valamennyire hatékonyak a szempanaszokra is. Amikor a legerősebb a szezon – augusztus közepén, végén –, szemcseppel lehet kiegészíteni a kezelést. Nem álmosítanak, használatuk mellett lehet alkoholt fogyasztani és vezetni is.
Az erősebb orrdugulásos panaszok esetén az antihisztamin-kezelést ki kell egészíteni nazális szteroidkészítményekkel. Ezek helyi hatásúak, nem szívódnak fel a szisztémás rendszerbe, mellékhatásuk gyakorlatilag minimális.
Ennél hatékonyabb gyulladáscsökkentők ma nem léteznek – mondta a szakember. Használatuk rendkívül kényelmes: naponta egyszer vagy kétszer kell alkalmazni, 12 vagy 24 órás hatásúak.
Hónapokig, évekig lehet használni őket, maximum picit kiszárítja az orrnyálkahártyát. Orvosnak kell felírnia, recept nélkül nem lehet hozzájutni.
Azok az orrcseppek, amelyeket patikában vény nélkül lehet kapni, az úgynevezett azonnali lohasztó orrcseppek sokkal veszélyesebbek. Hatásuk nagyon gyorsan kialakul, azonban maximum két hétig lehet alkalmazni őket, ezután már károsíthatják az orrnyálkahártyát – mondta dr. Gállfy Gabriella. A szakemberek maximum 2-3 napra ajánlják ezek használatát, ameddig a nazális szteroidok hatása felépül.
Mivel nem kell hozzá szakember, a betegek sokszor ezeknél a készítménveknél maradnak, pedig ezekről nagyon nehéz leszokni, és abbahagyásuk után hasonló panaszokat idézhetnek elő, mint amiért elkezdték használni őket. További hátrányuk, hogy kismamáknál nem lehet alkalmazni, míg a nazális szteroidokat igen.
Mivel a szénanátha a felső légutak gyulladásos betegsége, olyan tüneti kezelést kell javasolni a betegnek, amelynek van gyulladáscsökkentő hatása. Ezek a fent említett korszerű antihisztaminok és a nazális szteroidok. Veszélyes dolog kizárólag homeopátiás vagy természetgyógyászati készítményt adni a betegnek, hiszen azoknak nincs gyulladásgátló és antihisztamin hatásuk.
Ha a tüneti kezeléssel nem lehet elérni az allergia okozta panaszok jelentős csökkenését, akkor allergológus szakorvos javasolhatja az immunterápiát a betegnek, amennyiben a páciens megfelel a kezelési kritériumoknak. Ez a kezelés tulajdonképpen beavatkozás az immunrendszerbe. Az immunterápia hosszú távú megoldást jelenthet, 70 százalékban sikeres, és 10-15 évig panaszmentességet jelent. Utána esetleg meg lehet ismételni.
Az immunterápiás kezelést csak allergológus írhatja fel. A készítmények között találunk tablettát, cseppet vagy injekciót. A parlagfűellenes terápia minimum három évig tart, naponta kell bevenni a gyógyszert vagy a cseppeket. Az injekciót kizárólag allergológus szakorvos adhatja be.
Méh- vagy darázscsípés esetén, ha szisztémás reakciók lépnek fel – azaz nem csak a csípés helye duzzad fel –, az immunterápia komoly segítséget, életmentést jelenthet. Ha nem érkezik azonnali segítség, a betegek bele is halhatnak egy-egy csípésbe.
Ha valaki allergiás a csípésre, jelentkeznie kell allergológusnál, aki megállapítja, hogy valóban fennáll-e a veszély. Ebben az esetben az orvos felírja az egyébként TB által támogatott kezelést. Az immunterápiás injekciót 22 hétig heti rendszerességgel kell kapnia a betegnek, azt követően havonta egyszer – három éven keresztül. A kezelés végén védett lesz a méh- vagy a darázscsípésre.
(Az eredeti cikk szakértőink segítségével a 168 Óra Online oldalán jelent meg.)