Nemcsak a víz, a só pótlása is fontos kánikulában
Nagy hőségben nem csupán folyadékot, hanem sót is veszít a szervezetünk. Ennek pótlása ugyanolyan fontos – mondta el a 168 Óra Praxis rovatának dr. Pácz Alexandra belgyógyász-kardiológus. A Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa szerint helyes életvitellel, mozgással és megfelelő táplálkozással tudjuk megóvni szívünk és érrendszerünk egészségét.
A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára kifejtett nyomása. Magasvérnyomás-betegségről 140/90-es érték fölött beszélünk. A vérnyomást tíz percnyi nyugalom után háromszor megmérik, majd középértéket számítanak – mondta dr. Pácz Alexandra. Emlékeztetett rá, hogy a vérnyomás – a szervezet szükségletének megfelelően – változó érték.
Az életkor előrehaladtával az érfal egyre merevebb, meszesebb lesz, nem tágul megfelelően, ez is egyik oka a magasvérnyomás-betegség kialakulásának. Az érfalak rugalmassága tovább megőrizhető rendszeresen végzett mozgással, zsírszegény, mediterrán jellegű ételek fogyasztásával, a normális testsúly megtartásával és a stressz csökkentésével.
Vérnyomásunk télen, hidegebb időben magasabb, míg nyáron, kánikulában alacsonyabb értéket mutathat, még akkor is, ha amúgy gyógyszeres kezelés mellett igazoltan jól be van állítva.
Az is előfordulhat, hogy még a gyógyszeres kezelésen is változtatni kell. Télen esetleg átmenetileg több, nyáron kevesebb gyógyszer szükséges. Fontos, hogy saját magunk önkényesen sose csökkentsük a gyógyszeradagokat. Biztosan van olyan páciens, aki több évtizedes tapasztalat nyomán már tudja magától, hogy mikor kell változtatni a gyógyszer adagolásán, mégis mindig konzultálni kell az orvossal – figyelmeztetett dr. Pácz Alexandra. Gyakorló hypertoniások minden bizonnyal tartanak otthon az akut vérnyomáskiugrások gyors kezelésére orvosságot, amelynek használatát kezelőorvosukkal egyeztették.
Kánikulában rengeteg folyadékot veszítünk a bőrön keresztül izzadással. A szervezetünk próbál adaptálódni ehhez a nagy meleghez, a nagyobb hőleadás érdekében az erek kitágulnak, ezáltal a vérnyomás csökken. Fontos, hogy folyamatosan pótoljuk az elvesztett folyadékot és az elektrolitot is, mert az izzadtsággal nátriumot és káliumot is veszítünk. Tartós kánikulában a vízhajtót szedő betegek gyógyszerelését kezelőorvosuk átgondolja, átszervezi, ha szükségét érzi, illetve átmenetileg a kálium pótlását szorgalmazza.
Fontos lenne az is, hogy a folyadék pótlása egyenletes legyen, tehát próbáljunk meg óránként két-három deciliter vizet meginni. Magyarországon a csapvíz teljesen jó ebből a szempontból is, tehát nátrium és kálium és egyéb elektrolitok is megfelelő mennyiségben vannak benne.
Kevesen tudják, hogy a divatos otthoni vízszűrő rendszerek sajnos kiszűrik az elektrolitot is a csapvízből.
– Általában azt szoktam mondani, hogy nem szükséges ásványvizet inni otthon, de akinek ilyen szűrője van, az jobban teszi, ha mégis inkább ásványvizet fogyaszt. Léteznek már olyan szűrőrendszerek is, amelyek visszapótolják a kioldott ásványi anyagokat – hangsúlyozta a szakorvos.
Kánikulában pótolni kell ugyan a sót, de nem szabad túlzásba esni. Ilyenkor ahelyett, hogy az ételeket sóznánk meg, célszerű olyan ásványvizet fogyasztani, amelynek kicsit magasabb a nátriumtartalma. Ne felejtsük el most sem: a só túlzott bevitele is okozója a magasvérnyomás-betegségnek!
A nagy hőségben a legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek, a terhes anyák és az idősek. Érdekes, hogy a nők általában fogékonyabbak a klímaváltozásra. Ez részint az érzékenyebb idegrendszerüknek köszönhető.
Aki tudja, hogy érzékeny a nagy melegre, jobban teszi, ha csak a reggeli és esti órákban megy ki az utcára. Problémás, ha valaki a munkahelyén klimatizált szobában dolgozik, mert nem veszi észre, hogy szomjazik, pedig a klímaberendezések szárítják a levegőt, a nyálkahártyát. Ráadásul hűtött helyiségből hirtelen kilépve a nagy forróságban könnyen kialakul rosszullét, ájulás.
A gyors légköri és hőmérséklet-változásokhoz nagyon nehéz adaptálódni – hívta fel a figyelmet dr. Pácz Alexandra. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők már eleve érzékenyebbek erre, de a gyermekeket, időseket és terhes anyákat ugyanúgy megviseli a változás.
Akik kiegyensúlyozott, viszonylag stresszmentes életet élnek, kevésbé érzékenyek a klímaváltozásra. Közép-Európában inkább a melegfrontra vagyunk érzékenyek, az észak-európaiak inkább a hidegfrontra.
Akik a melegfrontra érzékenyek, azok a front közeledésekor észlelik a tüneteket. A melegfrontok előtt emelkedik a vérnyomás, a pulzusszám, gyakori a fejfájás, ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak és aluszékonyabbak lesznek az emberek.
A hidegfront hatását inkább a front elvonulta után érezzük. Ilyenkor csökken a vérnyomás és a pulzusszám, kevésbé vagyunk ingerlékenyek, viszont csökken a gondolkodás sebessége is. Anginás érgörcs, illetve vese- és epegörcsök gyakrabban fordulnak elő, valamint az asztma is rosszabbodhat hidegfront érkezése után.
– Tehát a változó időjárási viszonyok mellett is törekedjünk kiegyensúlyozottan, megfontoltan táplálkozni, ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, elektrolitpótlásra – tanácsolta dr. Pácz Alexandra belgyógyász-kardiológus, a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa.
Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése lenne, vagy szeretne konzultálni orvosszakértőnkkel, akkor forduljon hozzánk bizalommal!
(Az eredeti cikk szakértőink segítségével a 168 Óra Online oldalán jelent meg.)