Melyek a leggyakoribb panaszok, amikkel fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulnak a páciensek (gyermekek és felnőttek egyaránt)? – Legtöbbször nem múló vagy gennyes orrfolyás, hurutos köhögés, középfülgyulladás, halláscsökkenés, esetleg orrvérzés panaszokkal érkeznem hozzám a gyermek páciensek – mondja DR. ZARÁND RAJMUND a Budai Magánorvosi Centrum gyermek és felnőtt fül-orr-gégész szakorvosa. – Több mint 20 éve a gyermekellátásban dolgozom. Sokan úgy vélik, hogy a gyermek kicsi felnőtt, de ez nem így van. Alapvetően a gyermekellátás igyekszik lehetőleg konzervatív megoldást adni a problémákra, azaz próbáljuk elkerülni a műtétes megoldásokat és csak akkor operálunk, ha az feltétlenül szükséges. Emiatt a gyermek fül-orr-gégészet a konzervatív ellátásban sokkal gyakorlottabb. A gyermek, azt kell, hogy mondjam, majdnem olyan gyakran (vagy még gyakrabban) látja a fül-orr-gégész szakorvost, mint a háziorvosát, hiszen a panaszok 80%-a felső légúti eredetű. Sokszor a beteg már egy köhögéssel is a fül-orr-gégészhez fordul, amit egy bizonyos szintig el kell tudnunk látni. A felnőtt ellátásban a fül-orr-gégészeti problémák leggyakoribb esetei az orrpolip, a krónikus melléküreggyulladás, idősebb kori orrvérzések, fülpanaszok, de ezek értelemszerűen más esetek, mint a gyerekeknél. Egy polipnál abszolút műtét indikáció áll fönn, hiszen nem lehet anélkül megoldani, ellenben orrmandulánál ritkán van abszolút műtéti indikáció (csak, amikor halláspanasz van, ami nem múlik hónapokig). Addig viszont nyugodtan lehet konzervatívan kezelni, mivel ez funkcionálisan változó szerv, kezelésre visszahúzódhat. A célunk, hogy amennyiben nem szükséges a műtét, rövidebb vagy hosszabb terápiával megpróbáljuk megoldani a problémát.
Hogyan állapítja meg a diagnózist? Milyen vizsgálati módszerek érhetők el? – Sokszor a jó anamnézis a diagnózis 90%-os megállapításához vezet, illetve meg kell tekinteni a direkt és indirekt jeleket a páciens száján, orrán, fülén, meg kell tapintani a nyirokcsomókat és ez a panaszokkal összefüggésben lényegében majdnem biztos diagnózist ad. Néha kiegészítő vizsgálatként tympanometria vagy egyéb hallásvizsgálati eljárások szoktak szóba jönni. Ritkán kérünk MR-t CT-t vagy egyéb képalkotóvizsgálatot (például olyan ritka betegségeknél, mint a Juvenilis angiofibroma, limfómák vagy egyéb daganat jellegű entitások, ahol ki kell zárni vagy igazolni a daganatot, megállapítani annak a méretét, bár ez szerencsére nagyon ritka gyermekkorban). Legtöbbször tehát fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat történik, amit néha hallásvizsgálattal egészítünk ki. A gyermeket a szülő ölbe veheti és ebben a számára kényelmes, stabil helyzetben vizsgáljuk. Három éves kortól már kinyitja a gyermek úgy a száját, hogy gyakran még spatulát sem kell használni, az orrába bele lehet nézni spekulum nélkül is, ritkán kell eszköz, de ez sem feltétlenül kényelmetlen érzés. Fültölcsért majdnem mindig kell használnunk, mert a hallójárat kanyargós és szőrös, ezért néha hátra és fölfelé meg kell emelni, valamint megtapintjuk a nyakát. Alapvetően a klinikai tünetek sokkal előrébb visznek annak az eldöntésében, hogy például szükséges-e eltávolítanunk egy orrmandulát.
Milyen kezelési módok állnak rendelkezésre? Hogyan előzzük meg a felülfertőződést vagy egy komolyabb betegség kialakulását? – A kezeléseknek is lehetnek szövődményei, ezt fontos megjegyeznem. Egy gennyes orrfolyásnál vagy elhúzódó felső légúti hurutnál kezdetben nyálkahártya összehúzó orrcseppet javaslunk. Mivel ezt sokáig nem lehet alkalmazni általában helyi, nem felszívódó szteroidot tartalmazó orrsprayvel folytatjuk tovább a kezelést akár több hétig is. Emellett rettenetesen fontos, hogy a gyermek megtanuljon tisztességesen orrot fújni, ami 3 éves kortól már elvárható. Ez nagyon fontos dolog, ehhez is van segédeszköz (például az orrballon) ami tünetmentes állapotban használva segít elsajátítani az orrfújás helyes technikáját.
Szerencsére ma már több modern dolog áll rendelkezésünkre akár orröblítésről, orrszívásról legyen szó és orr-, illetve garat probiotikumok is jó kiegészítői lehetnek egy-egy kezelésnek. A hosszantartó nyálkahártya összehúzó szernek vagy akár szteroidos kezelésnek lehet esetleg
orrnyálkahártya-szárazságot, orrvérzést okozó hatása, ezért orrkenőcsöket is szoktunk alkalmazni. Akut betegségek esetén jön szóba az antibiotikumok adása, amit legtöbbször elég szájon át alkalmazni, tehát nem igényel kórházi kezelést a beteg. Fontos, hogy a fül-orr-gégészek alapvetően az orrát kezelik a páciensnek, akkor is, ha garat panaszai vannak, mivel ennek oka is az orrban keresendő. Duzzadt orrnyálkahártya esetén a nehezített orrlégzés miatt szájon át veszünk levegőt így az kiszárad, lehűl és így következik be az infekció. Gégegyulladás, rekedtség, köhögés, orrüregi problémák, krónikus arcüreg-gyulladás, elhúzódó nátha és a fülkürt működési panaszok, illetve savós- vagy akut középfülgyulladások hátterében is legelőször (és leggyakrabban) az orr az, ami rosszul működik és ebből keletkezik az összes probléma. Így bármennyire furcsán hangzik, a fül-orr-gégész elsőre mindig a gyermek orrával kezd el foglalkozni, akár a fülre utalnak a panaszok, akár a gégére, mivel az orr a felső légutak egészségének záloga – hangsúlyozza Dr. Zaránd Rajmund fül-orr-gégész szakorvos.
FÜL-ORR-GÉGÉSZ SZAKORVOSAINK SZERETETTEL VÁRJÁK RENDELÉSEIKEN:
Időpontfoglalás Dr. Zaránd Rajmund, csecsemő- és gyermek- fül-, orr-, gégegyógyász rendelésére: https://medicall.cc/idopontfoglalas/budai-maganorvosi-centrum/doctors?specializationId=110988&doctorId=431795
Időpontfoglalás Dr. Pácz Zoltán, fül-orr-, gégész rendelésére: https://medicall.cc/idopontfoglalas/budai-maganorvosi-centrum/doctors?specializationId=65227&doctorId=431796