Miért fontos, hogy ritmust váltsunk, miért javasoljuk olyan sokaknak az életmódváltást? Magyarország lakosságának egészségi állapota sok tekintetben alulmarad az EU átlaghoz képest.
Míg a születéskor várható élettartam férfiak esetében az EU átlag alapján 81 év, ez nálunk csupán 75, ez a szám azt sugallja, mennyire hátul vagyunk a többi országhoz képest, azonban, ha saját magunkhoz viszonyítjuk ezt az értéket, már kicsit árnyaltabb a helyzet – mondja DR. PÁCZ ALEXANDRA NÓRA, a Pesti és Budai Magánorvosi Centrum Orvosigazgatója, kardiológus, belgyógyász szakorvos, a Budai Egészséges Életmód Központ vezetője.
– 1960-ban Magyarországon a várható élettartam férfiak esetében csupán 60 év volt, 1990-ben sem volt több, sajnos akkor is csak 60 évvel számolhattak férfi honfitársaink. Azaz, volt egy 30 éves intervallum, amikor semmi olyan komolyabb intézkedés nem történt, ami hatékonyan segítette volna a populáció egészségi állapotának javulását. Ezzel szemben elindult valami, ami jelentős javulást eredményezett mostanra. Számos egészségpolitikai döntés, intézkedés következménye ez a siker. Gondolhatunk akár a szívinfarktus ellátásában bekövetkezett változásra. Ugyanakkor nem szabad itt megállni, még jócskán van min javítanunk – teszi hozzá a szakorvos.
Hazánkban, csakúgy, mint azt EU többi országában a vezető halálok két nagy betegségcsoportból adódik. Az összes haláleset mintegy 60%-áért a cardiovascularis, azaz szív-érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek felelősek.
A szív-érrendszeri betegségek okozta halál mögött döntő többségben a szívinfarktus, valamint a stroke áll. Daganatos betegségek tekintetében vezető férfiak esetében a colorectalis, azaz gyomor-bélrendszeri daganat, prosztatarák, tüdőrák, míg a nőknél a tüdőrák pervalenciáját megelőzi a nőgyógyászati, illetve emlőrákok magas száma. Ezen betegségek előfordulásának kockázatát növelő tényezők régóta ismertek. Vannak köztük általunk könnyedén befolyásolható, valamint kevésbé, vagy egyáltalán nem irányítható okok:
– nincs hatásunk olyan kockázatot emelő tényezőkre, mint a nem, a kor, a rassz, a családi halmozódást okozó genetikai háttér
– befolyásolni tudjuk azonban megfelelő kezeléssel a diabetest, a magas vérnyomást, mely betegségek jelentős szerepet játszanak a magas halálozást okozó főbb betegségek kialakulásában.
Azokat a jól ismert kockázatot növelő rossz szokásokat szükséges feltárni és módosítani, melyek például a diabetes, magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszanak. Ezek a faktorok az egészséges életmóddal, legtöbbször gyógyszer nélkül is jól irányíthatók. Mindenki által ismert, hogy magas kockázati tényező az elhízás, a mozgásszegény életmód, a különböző élvezeti cikkek használata- alkohol, dohány, drog.
A dohányzás számos életet veszélyeztető betegség kialakulásában kulcsszerepet játszik, éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a megszorító intézkedések következtében észrevehetően sikerült azt mérsékelni:
Ezen intézkedések főbb elemei:
– dohány jövedéki adó emelése – mely a magasabb doboz ár mellett csökkentette a keresletet
– trafikok – nem lehet bárhol hozzájutni
– 18 év alatt nem vásárolható
– reklámok stopja
– csomagoláson figyelemfelkeltő szövegek, képek
– beltéren tilos a dohányzás
– éttermekben, klubokban, iskolákban, közintézményekben való tiltása
Mégis a 15 év feletti lakosság 25%-a rendszeres dohány fogyasztó, a fiatalok körében egyre népszerűbbek a hevített dohánytermékek, és az e-cigi. Ennek oka abban keresendő, hogy miután az
adó mértéke alacsonyabb ezen termékek esetében, így ezeket olcsóbban tudják vásárolni. Az sem szerencsés, hogy a tetszetős design, trendi kinézet, jó ízű, illatos kivitel kifejezetten vonzó a fiatalok számára.
Tudatosítanunk kellene ebben a korosztályban már, hogy milyen hosszútávú negatív hatásai vannak a dohányzásnak. Szinte nincs olyan szervünk amire ne lenne káros hatással.
Csak néhány ezek közül:
– érszűkület okozta magas alsó végtagi amputáció arány
– koszorús erek szűkülete – következtében szívinfarktus
– cerebrális erek érintettsége – stroke
– vesék károsodása
– daganatos betegségek: szájüregi rák, tüdő-, gége-, veserák
– chronicus tüdőbetegségek – COPD, Bronchitis
– dohányos beteg átlag életkora mintegy 15 évvel kevesebb, mint az átlag populációé
Másik könnyen befolyásolható, mégis népbetegségnek számító kockázatot növelő tényező az elhízás. A lakosság 60%-a minimum túlsúlyos.
Legegyszerűbben a BMI alapján kategorizálhatjuk tápláltság szempontjából a lakosságot:
Normál tápláltság: BMI: 20-25
Túlsúly: BMI: 25-30
Elhízás: BMI 30 felett
Efelett enyhe, súlyos, extrém kategóriákat is megkülönböztetünk.
Természetesen a BMI önmagában nem ad teljes képet a tápláltságról, hiszen ez csak a testmagasság és a testsúly arányát vizsgálja. Figyelmen kívül hagy olyan fontos szempontokat, mint például a zsír-izom arány, a haskörfogat mérete.
Izmos testalkat mellett magas BMI nem jelent kóros állapotot, illetve előfordul az is, hogy a BMI ugyan jó, azonban mégis magas a test zsírszázaléka. Érdemes a BMI után haskörfogatot is mérni,
valamint eszközös vizsgálattal testösszetételt is vizsgálni.
Magas visceralis (hasüregi szervek körüli) zsírszázalék jelentősen emeli a szív-érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát. Az sem mindegy tehát, milyen típusú az elhízás, hova lokalizálódik a szír.
Ahhoz, hogy érdemben, társadalmi szinten tudjunk segíteni az elhízás, mint betegség kialakulásnak megelőzésben, vizsgálnunk kell azokat a tényezőket, melyek elősegítik magát az elhízást.
Miért hízik a társadalom ilyen ütemben?
Számos tényező eredője vezet ehhez a negatív trendhez, úgy, mint például a közlekedési szokásaink változása, hiszen szinte mindenhova autóval járunk, vagy gyakorlatilag ajtótól ajtóig tömegközlekedéssel, ezáltal nagyon kevés a napi mozgás.
Talán a Covid utáni időszakban még inkább jellemző a kényelmi szolgáltatások növekvő igénybevétele, egyre kedveltebb az otthonról rendelés, illetve a home office, mely szintén minimális
mozgás aktivitást hozott sok háztartásba.
Nem mehetünk el természetesen a nem megfelelő étrend mellet sem, melyet a túl sok cukor – döntően cukros üdítők, a túlzott sóbevitel, finomított ételek, hatalmas adagok, valamint az alkohol
fogyasztás növekvő volta jellemez.
Aggodalomra ad okot, hogy már a fiatalok körében magas az elhízottak aránya. Ennek oka főként, abban keresendő, hogy őket találják meg leginkább a reklámok: üdítők, koktélok, chipsek, gyors
éttermek, ice tea, gyümölcslevek (cukros víz). Ezek a reklámok kellemes, divatos, jó hangulatú, felszabadult életérzést közvetítenek, mellyel könnyű ebben a szenzitív életszakaszban azonosulni.
(Ezt mérséklendő 2011-ben bevezetésre került a NETA – Népegészségügyi termékadó, melynek következtében egészségesebb, alacsonyabb cukor és sótartalmú ételek kerültek a polcokra, illetve a magasabb adó, magasabb ár, kisebb forgalmat hozott).
Az elhízás tekintetében tehát a két legfontosabb pillér a megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés és a rendszeres testmozgás, aktív élet fenntartása.
Összességében a WHO becslése alapján évente 4-5 millió emberélet lenne megmenthető, ha aktív életet élnénk.
Egészséges Életmód Központunk célja, hogy minél több páciensünknek tudjunk segítő kezet nyújtani az életmódválás terén. Dietetikus, gyógytornász, gyógymasszőr, jógaoktató, személyi edző, fizioterapeuta, mozgásszervi szakorvos, pszichológus, belgyógyász, endokrinológus várja a hozzánk fordulókat.