A depresszió a hangulatzavarok legsúlyosabb formája, ami befolyásolja a beteg közérzetét, érzéseit, viselkedését.
A depresszió kialakulásának okai
Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások egyaránt szükségesek kialakulásához.
Három neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) kapcsolható a depresszió kialakulásához: a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin. A kutatók nem teljesen értik még, hogy a neurotranszmitterek egyensúlyának megbomlása hogyan vezet a depresszió tüneteihez. Nem lehet biztonsággal tudni, hogy a neurotranszmitter szint változás az oka vagy az eredménye a depressziónak.
A betegség gyakran halmozódik egyes családokban. A szakértők szerint létezik rá genetikai érzékenység, amit különböző környezeti tényezők (stressz, testi betegség) fokozhatnak.
A depresszió kialakulásához hozzájáruló tényezők az alábbiak lehetnek:
Öröklődés. A kutatóknak sikerült néhány olyan gént azonosítaniuk, amelyek a bipoláris betegség hátterében állhatnak és jelenleg keresnek további géneket, melyek a depresszió egyéb formáival hozhatók kapcsolatba. Azonban nem mindenkinél alakul ki depresszió, akinek a családjában a depresszió már megjelent. Hasonló módon, depresszió alakulhat ki olyan embereknél is, ahol a családban korábban még nem fordult elő.
Stressz. Egy stresszel teli életesemény, különösen szeretteink elvesztése, vagy attól való félelmünk, hogy elveszítjük őket, de akár a munkahely elveszítése depresszióhoz vezethet.
Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, altatók, fogamzásgátlók) kapcsolatba hozható a depresszióval.
Betegségek. Egy krónikus betegség, például szívbetegség, stroke, cukorbetegség, rák, vagy Alzheimer-kór fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. A pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis) szintén depresszióhoz vezethet.
Személyiség. Bizonyos személyiségjegyek, például az alacsony önértékelés, önállótlanság, kritikus és önkritikus hajlam, pesszimizmus és a stressz kezelésének nehézsége fogékonyabbá tesz a depresszió kialakulására.
Gyermekágyi (posztpartum) depresszió. Nagyon gyakori, hogy a szülést követő néhány nap, illetve hét során az anyák nyomott hangulatot tapasztalnak és felmerül bennük az anyaságra való alkalmatlanságuk gondolata. Ennek a nyomott hangulatnak a súlyos formája a posztpartum depresszió.
Hormonok. A nőknél kétszer olyan gyakran alakul ki a depresszió, mint a férfiaknál és ez alapján a kutatók felvetik, hogy a hormonális tényezőknek is szerepe lehet a depresszió kialakulásában.
Alkohol, nikotin, kábítószer használat. Egykoron a szakértők úgy tartották, hogy a depressziós emberek azért isznak, cigiznek és használnak tudatmódosító szereket, hogy csökkentsék a depressziót, de fordítva is igaz lehet ez: akik ezekkel a szerekkel élnek, nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak és szorongók
Mi utalhat arra, hogy Ön depresszióban szenved?
Rossz hangulat. A beteg szomorúnak, elhagyatottnak, reményvesztettnek érzi magát, időnként akár sírógörcsei is lehetnek. Jellemzően hajnalban, reggel a legsúlyosabb.
Az örömre való képesség elvesztése. A beteg korábban örömöt okozó dolgoknak, eseményeknek sem tud örülni. Fásultság érzése társul hozzá.
A napi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése. A beteg elveszti az érdeklődését, illetve nem tudja élvezni azokat a tevékenységeket, amelyeket korábban élvezett vagy amelyeket maga vagy családja érdekében meg kellene tennie.
Az önértékelés alacsony szintje. A beteg elveszti önbizalmát, önértékelését, súlyosabb esetben egy kívülálló számára jelentéktelennek tűnő dolgokon rágódik, múltbeli cselekedetei miatt indokolatlan mértékű önvád kínozza.
Alvászavar. Tipikusan túl korai ébredés és visszaalvási képtelenség, de atípusos esetben aluszékonyság is lehet.
Csökkent koncentrálás, akadályoztatott gondolkodás. A betegnek koncentrálási és memória problémái vannak, melyeket jellemzően súlyosabbnak érez, mint amekkorák ténylegesen. Az érintett nehezen tud döntéseket meghozni, aggályos és habozó lesz.
Testtömeg változás. Az étvágy csökken (típusos esetben), vagy nő (atípusos esetben).
Agitáció. A depresszió egy bizonyos fajtájában jellemző, nem minden esetben. A beteg nyugtalan, ingerlékenynek, könnyen felbosszantható.
Fáradtság, illetve a gesztusok lelassulása. Gyakori tünet, hogy a beteg nyúzottnak érzi magát, egyre kevesebb energiája van a tevékenységeihez. Lehet, hogy olyan fáradtnak érzi magát reggel, mint amilyen fáradt volt, amikor előző éjszaka lefeküdt, nincs kedve felkelni, súlyosabb esetben nem is kel fel. A beteg érzelemmentesen, monoton hangon beszél.
Kevesebb érdeklődés a szex iránt. Ha korábban aktív szexuális életet élt, drámaian csökken az érdeklődése a szexuális kapcsolat iránt.
Halállal kapcsolatos gondolatok. A beteg sötéten látja a jövőt, gyakran gondol a halálra vagy az öngyilkosságra. A depresszió mindezek mellett számos testi panaszt is létrehozhat, így például emésztőrendszeri betegségeket (emésztési zavar, székrekedés, esetleg hasmenés, fejfájás, hátfájás). Nagyon sok depressziós ember szorong is.
A depresszió kezelése
Nem mindenki reagál egyformán az antidepresszánsok szedésére: ami Önnek jó, nem biztos, hogy másnak is hatásos – a gyógyszeres kezelés folyamatos orvosi konzultációt igényel.
A depresszió megállapítása érdekében orvosa valószínűleg fizikális vizsgálatot fog végezni, ide értve különböző olyan vizsgálatokat, melynek segítségével kizárhatók azok a betegségek, amelyek a depresszió tüneteit utánozzák.
Ha orvosa a súlyos depresszió tüneteit észleli, vagy az öngyilkossági szándékot feltételezi, akkor valószínűleg pszichiáterhez fogja Önt irányítani, vagy azonnali kórházi kezelést fog javasolni.
Gyógyszerek (antidepresszívumok) segítségével a depresszió olyan jól kezelhető, hogy depresszió esetén feltétlenül alkalmazni kell őket. Az orvosok általában két fázisban kezelik a betegséget. Először a gyógyszerek segítségével csökkentik a tüneteket mindaddig, amíg Ön elfogadhatóan nem érzi magát. Ha a tünetek enyhültek, a fenntartó kezelés általában 4-9 hónapon keresztül tart, a visszaesés megelőzése végett. Fontos, hogy mindig vegye be a gyógyszereit, még akkor is, hogy a teljesen jól érzi magát és visszatért a korábbi tevékenységeihez! A depressziós epizódok a betegek többségénél visszatérnek, a folyamatos kezelés azonban jelentősen csökkenti a visszaesés kockázatát. Ha Önnek már két vagy több alkalommal volt depressziója, orvosa javasolhatja, hogy folyamatos fenntartó kezelésben részesüljön.
Egyéb kezelések depresszió ellen
A gyógyszeres kezelésen túl az alábbi lehetőségek állnak még rendelkezésre:
Pszichoterápia. A különböző pszichoterápiák lényege a célorientált megközelítés, amelynek eredményeként a beteg megtanulja kezelni a számára legnagyobb kihívást jelentő problémáját (pl. a másokkal való együttműködést). A kezelés sikere nem kismértékben a megfelelő orvos megtalálásában rejlik, akivel Ön a legjobban tud haladni. Mind a gyógyszerek, mint a pszichoterápia hetekig tart, mire a hatásukat kifejtik. A specializált és felügyelt csoportterápia szintén segítséget nyújthat, így pl. különböző párterápiás, családterápiás, stresszkezelő csoportok látogatása.
Fényterápia. Ez a kezelés csak szezonális affektív betegségben segít. Ebben a betegségben a depressziós epizód télen jelentkezik, amikor a napok rövidebbek. A tudósok véleménye szerint a napfényben eltöltött idő csökkenti az agyban a melatonin nevű hormon szintjét, amely hormon fokozott alvást és rossz hangulatot okoz. Egy speciális fény alkalmazásával a melatonin termelődése elnyomható, így a szezonális affektív betegség kezelhető.