Egy friss kutatás bebizonyította, amit a pszichológusok már régóta hangoztattak: egyes szülők gyermekeiken keresztül próbálják megvalósítani saját beteljesületlen vágyaikat, és minél inkább úgy érzi egy szülő, hogy gyermeke az ő része és tulajdona, annál nagyobb vehemenciával igyekszik őt rávenni olyan dolgokra, amikre valójában csupán ő maga vágyik.
A PLoS One című lapban megjelent tanulmány egyik szerzője, az Ohio Állami Egyetemen dolgozó Brad Bushman professzor elmondta, sok szülő nem érti meg, hogy gyermeke önálló, független lény, akinek nem az a dolga, hogy helyrehozzon mindent, amit annak idején az apja vagy az anyja elrontott. Noha már korábban is több elmélet látott napvilágot azzal kapcsolatban, miként próbálják a szülők gyerekeiken keresztül megvalósítani álmaikat, a mostani kutatás az első, mely kísérletekkel bizonyította mindezt.
Bébi szépségkirálynő
A Hollandiában elvégzett vizsgálat során Eddie Brummelman, az Utrechti Egyetem munkatársa kollégáival 73 olyan szülőt – többségükben anyákat – kísért figyelemmel, akik 8-15 év közötti gyerekeket neveltek. Először egy skálán kellett bejelölniük, mennyire érzik önálló személyiségnek a gyereküket, illetve mennyire érzik azt, hogy a gyerek inkább önmaguk folytatása. Ezután a kutatók két csoportra osztották őket, egyik részüknek arról kellett beszámolniuk, milyen megvalósulatlan vágyaik vannak, illetve hogy ezek miért fontosak a számukra, másik részüknek pedig szintén ugyanerre kellett válaszolniuk, ám nem magukkal, hanem egy ismerősükkel kapcsolatban.
Ezt követően valamennyi szülőnek feltettek számos kérdést, melyek mind arra vonatkoztak, vajon él-e bennük a vágy, hogy majd gyermekük megvalósítja mindazt, amit nekik nem sikerült, és arra a megállapításra jutottak, hogy azok a szülők, akik saját elveszett álmaikról számoltak be, nagyobb valószínűséggel várták el gyermeküktől, hogy beteljesítse azokat, de csak abban az esetben, ha gyermekeiket úgy tartották számon, mint saját maguk egy részét.
Hasonlóképpen azok a szülők, akik saját részükként értelmezték gyermeküket, csak akkor akarták nagyobb valószínűséggel, hogy ő teljesítse be álmaikat, ha a saját ambícióikról kérdezték őket, nem pedig egy ismerősükéről.
Bushman hangsúlyozta, hogy azok a szülők, akik gyermeküket nem tartják önálló személyiségnek, és saját vágyaikat élik ki rajtuk keresztül, gyakran attól érzik magukat teljesen megdicsőülve, ha fiúk vagy lányuk elér valamit, ami nekik nem sikerült. Ezért látni annyi gyereket, akiket szüleik akaratuk ellenére rángatnak el különféle zeneórákra vagy edzésekre. A jövőben éppen ezért a szakemberek arra készülnek, hogy egy újabb kutatás során kimutassák, milyen hatással van a szülők effajta viselkedése gyermekeik mentális egészségére.