Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome) vagy magyarul szerzett immunhiányos tünet együttes kórokozója HIV-vírus (Human Immundeficiency Virus). Ezen vírusnak több családja is létezik, a HIV-1 és HIV-2 családba tartozó vírusok terjedési módja azonos.
A fertőzés elsősorban szexuális úton terjed, fertőzött nemi váladék közvetítésével, de fertőzött vérrel is átvihető. Utóbbi leggyakrabban a drogfogyasztók közös tű- és fecskendőhasználata során következik be, de előfordulhat egészségügyi dolgozók fertőződése is szúrásos balesetek kapcsán is.
Vérkészítménnyel való átvitelének esélye, a szigorú ellenőrzések miatt ma már igen kicsi. Ráterjedhet a fertőzés anyáról gyermekére, ami főképp szülés közben, valamint az anyatejjel történhet, ritkán a méhlepényen át, a terhesség alatt.
70-80 százalékban nemi úton történik a fertőződés, ennek megfelelően legveszélyeztetettebbek a partnerüket gyorsan váltogató heteroszexuálisak, a homo- és biszexuális férfiak, az intravénás kábítószer élvezők és szexuális partnereik, a prostituáltak és klienseik, valamint azok partnerei (ezek együtt alkotják az úgynevezett rizikócsoportokat).
A nők fogékonyabbak a fertőzésre, mivel a spermában sokkal több vírus van, mint a vérben és aktus során nagyobb mennyiség jut a szervezetükbe. Megnő a fertőzés valószínűsége, ha egyidejűleg valamilyen egyéb nemi betegség is fennáll.
A vírus a szervezetbe kerülve különböző olyan immunsejteket betegít meg, amelyek felületükön a CD4 nevezetű molekulát hordozzák. A fertőzött szervezetben naponta közel 10 milliárd vírus képződik, a fertőzött immunsejtek pusztulásával kísérten. A megmaradt lecsökkent immunsejt szám a védekezőrendszer legyengüléséhez vezet.
A HIV-fertőzött képes egy ideig ezt a pusztulást kompenzálni ezen sejtek egy részének naponkénti újratermelésével, de ha ez a kényes egyensúly megbomlik, a HIV fertőzésből kialakul a súlyos tünetekkel járó AIDS-betegség.
Tünetek
A betegség tünetei abból adódnak, hogy a szervezet védtelenné válik a különböző apróbb fertőzésekkel szemben is, valamint képtelen a rosszindulatú daganatok képződését kivédeni.
A fertőzés a következő stádiumokban zajlik
- Heveny fertőzés: Nem alakulnak ki minden betegen tünetek a fertőződés kapcsán, de általában rossz közérzet, láz, ízületi fájdalmak, torokfájás, többszörös nyirokcsomó duzzanat, ritkábban kiütések alakulnak ki. Ezek azután néhány nap, ill. hét alatt spontán, kezelés nélkül megszűnnek. Ebben az első szakaszban igen magas a vírusszám, éppen ezért nagyon erős a fertőzőképesség.
- Tünetmentes HIV fertőzés: 3-7 évig tarthat az az időszak a fertőződés után, amíg lényeges klinikai tünetek nincsenek, a beteg közérzete jó, miközben szervezetében zajlik a vírusszaporodás. Ebben az állapotban is fennáll a fertőzőképesség.
- Tünetes HIV fertőzés: Amennyiben az immunrendszer és a vírus fent említett egyensúlya megbomlik, fokozatosan olyan tünetek jelennek meg, amelyeket a betegség “gyanújeleinek” nevezünk. Elhúzódó nyirokcsomó duzzanat alakul ki legalább két különböző testtájékon, és legalább három hónapig fennállnak és ez semmilyen más betegséggel nem magyarázható. Szokatlan bőrgyógyászati kórképek jelentkeznek, amelyek vagy nem a típusos helyeken, vagy nem a típusos életkorban és formában jelennek meg, valamint a megszokott kezelésre nem reagálnak. Ilyen lehet övsömör megjelenése látszólag egészséges fiatal felnőttön, esetleg egyszerre több területen is és a hagyományostól eltérően kiújuló jelleggel. Lehetnek gyorsan szaporodó vírusos szemölcsök, terápiára nem reagáló gombás fertőzések a hüvelyben, a szájban. Jellegzetes a súlyos faggyútúltengés okozta arcbőrgyulladás. Előfordulhat ezen kívül tartós hasmenés, jelentős fogyás, éjszakai izzadás stb. Erre a szakaszra jellemző, hogy a funkciózavarok még visszafordíthatóak.
- AIDS betegség: A HIV fertőzés utolsó stádiuma az AIDS betegség stádiuma. Átlag 10 év után alakul ki. Ebben a szakaszban már visszafordíthatatlan az immunrendszer károsodása. Az ún. “indikátorbetegségek” jelentkeznek, melyek olyan fertőző és rosszindulatú daganatos betegségek, annak megfelelően alakulnak ki, hogy milyen alacsony a CD4+ sejtek száma. Ezen betegségek közé tartozik pl. a TBC, a Kaposi-szarkóma és egyéb bőrdaganatok, gyakran kiújuló herpesz fertőzések, arc- és homloküreg-gyulladás, kiterjedt gombás fertőzések a bőrön, ill. a belső szervekben. Később egyéb rosszindulatú daganatok kialakulása jellemző. A beteg halálát tehát nem maga a HIV, hanem az általa okozott immunkárosodás és annak fent részletezett következményei valamely fertőzés vagy tumor okozza.
Diagnózis
A kórokozó kimutatása a vérből történik. Több módszerrel megvizsgált, és több időpontban is levett vérminta pozitivitása esetén mondható ki a fertőzés. Mivel a kórokozó kimutatása az ellene termelt ellenanyagok kimutatásán alapul, és ezek még a legérzékenyebb tesztekkel is csak 3-4 hét után válnak pozitívvá, számolni kell az ún. “ablak periódussal”, azzal az idővel, amíg hamis negatív eredményt adnak a tesztek. 1986 óta kötelezően szűrik HIV-re az összes véradót és szervdonort, az egyéb nemi betegségben szenvedőket és azokat is, akik önként jelentkeznek a vizsgálatra, ezenkívül azok, akik valamely rizikócsoportba tartoznak.
Kezelés
A HIV fertőzés kezelésének célja, a vírus kópia számának csökkentése. Erre különböző támadásponton ható vírusellenes szerek hármas vagy négyes kombinációit használják, mivel nincs önmagában is hatékony készítmény. A kombinált terápiát minél hamarabb el kell indítani a kedvezőbb kimenetel érdekében, azonban számolni kell ezen szerek jelentős mellékhatásaival, amely megnyilvánulhat a zsírszövet végleges átrendeződésében, májkárosodás, bőrkiütések formájában.