Budai Aranymérleg Benu Gyógyszertár
Szakértő válaszol

Kedves Oltóközpont! Azért írok levelet, mert a tegnapi nap folyamán voltam Önöknél nőgyógyászati vizsgálaton először és nagyon féltem a vizsgálattól, de Jeney Doktornő annyira segítőkész és kedves volt velem, hogy teljes mértékben sikerült megnyugtatnia.

További vélemények

Egészség Magazin

Értesüljön Egészség Magazinunk legfrissebb számáról, ehhez adja meg nevét és levelezési email címét!
Tekintse meg média megjelenéseinket a fenti linken. Youtube csatornánk megtekintéséhez pedig kattintson a képre!

 

 



 


Betegtájékoztató az elhízásról

 

A jelen és a jövő egyik legnagyobb problémája az elhízás. A legtöbb betegségnél a dohányzás után az elhízás a második leggyakoribb rizikófaktor, mely megelőzhető lenne. Magyarországon az emberek 60 százalékát érinti, míg Európában és az Egyesült Államokban összesen több mint 70 millió ember elhízott. Továbbá még 163 millió személy számít túlsúlyosnak. Ezek a számok rémisztően hatnak, és nem csak ezeknek az embereknek okoznak gondot, gazdasági és szociális következményei is vannak az elhízásnak, melyek az egész társadalomra hatással vannak.

Az elhízás mértékének számszerűsített meghatározására a testtömeg index (BMI) szolgál, mely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa.
Normális súly esetén a BMI 18,5-24,9, túlsúly esetén 25-30, elhízásról 30 feletti BMI érték esetén, kóros elhízásról 40 feletti BMI esetén beszélhetünk.

Három fő oka van az elhízásnak. A genetikai tényezőt a leptin gén csökkent mértékű aktivitása okozza, mely miatt az agy téves információt kap és alulszámítja a test zsírtartalmát, ami túlzott táplálékfelvételt eredményez. A táplálkozást tekintve a feldolgozott élelmiszerek, a magas glikémiás indexel rendelkező anyagok jelentenek gondot. A glikémiás index azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott tápanyag. A szénhidrátok rendkívül magas értékkel rendelkeznek, tehát óvatosnak kell lenni, például a cukor és fehér liszt fogyasztásával. A mozgásszegény életmód is hozzájárul az elhízáshoz. Az utóbbi fél évszázadban a tudomány olyan sokat fejlődött, hogy az emberek kevesebbet sétálnak és a szabadidejük nagy részét tévénézéssel vagy számítógépes elfoglaltsággal töltik és alig mozognak.

Több kutatást is végeztek, melyek azt bizonyítják, hogy a kevés alvás növeli az elhízás kockázatát. Ha keveset alszunk a szervezetben megnő az étvágynövelő hormon szintje, és csökken a teltségérzet kialakulásáért felelősé. Továbbá a keveset alvók a nagy szénhidráttartalmú ételeket kívánják többségében, tehát nem árt odafigyelni a napi 6-9 óra alvásra és az alvászavar elkerülésére.

Az elhízás sok komoly gondot okoz lelki és testi síkon egyaránt. Önértékelési zavarok lépnek fel és a beteget gátolja a mindennapi életének zavartalan élésében, illetve a társadalom is más szemmel néz az elhízott emberekre. Súlyos testi szövődményei is lehetnek az elhízásnak, mivel túl sok zsír rakódik le a szervezetben. A szívre és az érhálózatra nézve igen káros, magas vérnyomást, trombózist, agyvérzést is okozhat. Valamint nagyobb a kockázata több betegség kialakulásának is, például cukorbetegség, vese- és májelégtelenség, érelzáródás, depresszió vagy rák.

A kövérség, vagy elhízás egy krónikus betegség, amelynek hátterében igen sokszor genetikai okok is állnak. A nem genetikai eredetű kövérség civilizációs népbetegség, amelynek kiváltó oka legfőképpen a mozgásszegény életmód, a nagy mennyiségű és sokszor értéktelen kalória elfogyasztása és igen gyakran a lelki eredetű túlevési kényszer. Természetesen okozhatnak elhízást az endokrinológiai (hormonális) rendellenességek is, ezeket egyszerű vizsgálatokkal ki lehet szűrni.

A kövérség a nők egészségére komoly hatással van, mégpedig igen kedvezőtlen hatással.
A legfontosabbak ezek közül:

  •     Magas vérnyomás kialakulása,
  •     II. típusú cukorbetegség kialakulása,
  •     Magas koleszterinszint,
  •     Szívbetegség kialakulása,
  •     Agyi érkatasztrófa bekövetkezése (stroke),
  •     Alvási apnoe (éjszakai légzéskimaradás),
  •     Mellrák kialakulása,
  •     Csont-ízületi gyulladás,
  •     Meddőség.


A kövérség a nők reprodukciós egészségében az alábbi zavarokat idézheti elő:

  •     Menstruációs zavarok,
  •     Csökkent ovulációs képesség,
  •     A terhesség bekövetkezésének csökkenése,
  •     Veszélyeztetett terhesség kialakulása,
  •     Méhen kívüli terhesség,
  •     Meddőség,
  •     A meddőségi kezelésekre adott csökkent reakciókészség.


A kórosan elhízott, 40 feletti BMI-vel rendelkező nők körében a menstruációs zavarok gyakorisága háromszor magasabb, mint a normális súlyú nőknél.

A kövér, elhízott állapotban teherbe esett nőknél a kövérség maga mind az anya, mind a magzat életére veszélyt jelent, mind a terhesség alatt, mind pedig a terhesség után:

  • A kövérség miatt az anya és a magzat halálozási kockázata magasabb.
  • A terhesség ideje alatt a magas vérnyomás betegség kialakulásának kockázata 10-szer magasabb, mint normális súlyú nőknél.
  • A kövérség miatt a terhességi cukorbetegség, a húgyúti fertőzések, a császármetszéssel szülés és a terhességi toxémia kialakulásának kockázata jóval magasabb, mint a normál súlyú nőknél.
  • A kövér kismamák magzatainak születési súlya az átlagnál magasabb, ez az anya alacsony vércukor szintjét idézheti elő és megnő a császármetszéses szülés esélye.
  • A kövér kismamáknál gyakoribb a magzat károsodása, mint pl. a idegcső-záródási rendellenesség, a nyitott gerinc, a hasfal és a béltraktus defektusai.
  • A kövér kismamáknál gyakrabban fordul elő a magzat túlhordása, hosszabb idejű szülés és nagyobb vérveszteség.
  • Szülés után a méhnyálkahártya fertőzés, az endometriosis kialakulásának kockázata, valamint a húgyúti szervek fertőzésének kockázata magasabb és általában hosszabb időt vesz igénybe a sebgyógyulás is.
  • Legújabb amerikai tanulmányok szerint a kövér nők kislányai háromszor gyakrabban menstruálnak már 12 éves koruk előtt, mint a normális súlyú nők leánygyermekei.


A kiegyensúlyozott táplálkozás tehát nagyon fontos a nők életében, hiszen velejárója a normális testsúly és a megfelelő reprodukciós és általános egészségi állapot is.

A kövér nőknek azonban nem szabad hirtelen és nagyfokú súlycsökkentésre törekedniük, mert az is komoly egészségi kockázattal jár, valamint gyakoribb a leadott súly visszanyerése is. A heti 0.5-1 kg súlycsökkenés az ideális, ez az, amit az emberi agy még nem észlel nagyfokú változásként és ezért olyan stresszként, ami miatt egészen egyszerűen leállítaná a súlycsökkenést. A lassú és unalmas, de reális mértékű súlycsökkentés, kiegészítve a hetente többszöri könnyű testmozgással a kövérség és a kóros elhízás állapota megszüntetésének a legmegfelelőbb módja.
Életmódváltás

Diéta

Az egészséges testtömeg eléréséhez általában változtatni kell a táplálkozáson, fokozni kell a mozgást és gyakran életvezetési változtatásra is szükség van.

Azok az étkezési szokások, amelyek hozzájárulhatnak a fogyáshoz, elsősorban az összkalória-bevitel csökkentését célozzák meg. Az egyik módja a kalóriabevitel mérséklésének, ha több növényi eredetű táplálékot, gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát fogyaszt, amelyek térfogatuknál fogva jóllakatnak, de tápanyagtartalmuk kisebb és rosszabbul is szívódnak fel. Ugyanakkor a növények több rostot tartalmaznak, ami serkenti a bélmozgást anélkül, hogy komolyabb hasmenést okozna.

Törekedjen arra, hogy változatosan étkezzen, anélkül, hogy ételei ízetlenné, illetve egészségtelenné válnának! A kalóriabevitel csökkentése könnyebben megy, ha korlátozza a finomított szénhidrátok (cukor, édességek), illetve a telített zsírok fogyasztását.

Kérje meg orvosát, hogy segítsen Önnek meghatározni egy optimális fogyási programot! Lehet, hogy orvosa dietetikus bevonását fogja javasolni. A hirtelen elkezdett és radikális diétát nem ajánlják, mert a táplálékbevitel drasztikus megszorítása alultápláltsághoz, például vitaminhiányhoz vezethet, különösen, ha a táplálék minősége, összetétele sem megfelelő. A nagyon alacsony kalóriatartalmú folyadék diétát csak nagyon nagy mértékben elhízott betegeknek javasolják, nekik is átmenetileg. Ezek során kb. 800 kalóriát visznek be naponta, míg egy egészséges felnőtt napi kb. 2000-2500 kalóriát vesz fel.


Fokozott fizikai aktivitás

A napi 250 kalóriával (kb. 14 g zsír energiatartalma) csökkentett étrend kb. fél kg fogyást eredményezhet hetente. De ha ehhez 30 perc tempós sétát is hozzáadunk hetente négy alkalommal, akkor a fogyás sebessége megduplázódhat. A mozgás célja, hogy ezzel kalóriát égessünk el és alapanyagcserénk ne csökkenjen a kalóriamegszorítás ellenére, bár a mozgásnak emellett még számos más jótékony hatása is van. Az elégetett kalória attól függ, hogy milyen gyakran, milyen hosszan és mennyire intenzíven mozgunk.

Az egyik legjobb módja a zsírszövet csökkentésének a folyamatos aerob (légszomjhoz nem vezető) mozgás, pl. 30 perc gyaloglás hetente legalább négyszer. A rendszeres aerob edzésen túl bármilyen többletmozgás segít a kalóriák égetésében.

Az életmóddal összefüggő tevékenységek könnyebben beilleszthetők a napi rutinba. Gondolja ki, hogyan tudná növelni fizikai aktivitását a nap során! Például menjen gyalog fel és le a lépcsőn ahelyett, hogy lifttel közlekedne, vagy parkoljon a parkoló túlsó végén! Abban az esetben, ha Ön el van hízva, különösen, ha edzetlen és egészségügyi problémái is vannak, beszéljen orvosával, mielőtt belefog egy edzésprogramba.

Lelki egyensúly

A fogyáshoz, illetve a fogyás által elért testtömeg megtartásához általában szükség van bizonyos változásokra az életmódban. Életmódváltoztatáson többet értünk, mint módosítani az étkezéseken, illetve egy kicsivel többet mozogni a nap során.

Egy pszichológus, terapeuta, vagy más képzett szakember által vezetett viselkedésmódosító program segíthet Önnek ezeket a változásokat megvalósítani. A viselkedésmódosító programok során megvizsgálják jelenlegi szokásait, feltárják, milyen tényezők, illetve szituációk vezettek oda, hogy Ön túlsúlyos.

Ha tisztában van azzal, mely szokásai hiúsítják meg fogyási szándékát, akkor elkezdhet gondolkodni új, egészségesebb életmód kialakításán.